Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-08-27
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2005. december 5.
Vélemény "A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet" 3., átdolgozott koncepciójáról
Részletek

2005. november 23.
Az MKIK-MISZ közös állásfoglalása a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról
Részletek

2005. november 21.
Javaslat "A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet koncepciója" c. munkaanyagról
Részletek

2005. október 24.
Sajtóközlemény a 2006. évi költségvetési tervvel kapcsolatban
Részletek

2005. október 24.
Vélemény a Lisszaboni Stratégia Nemzeti Akcióprogramról
Részletek

2005. október 6.
Vélemény a 2005. október 4-én postázott és módosított törvénytervezetről
Részletek

2005. szeptember 27.
Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény tervezetéről
Részletek

2005. szeptember 20.
Vélemény "A szociális párbeszédről szóló törvény koncepciójá"-ról
Részletek

2005. szeptember 19.
Vélemény "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezet 2005. augusztus 29-i normaszöveg tervezetéről
Részletek

2005. szeptember 8.
Vélemény "A versenyképességi pólusok kialakításának elokészítéséről" c. kormányelőterjesztésről
Részletek

2005. július 18.
Állásfoglalás a 2004. évi K+F adatokról
Részletek

2005. július 13.
Állásfoglalás az "Ipari Park" cím elnyeréséről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről, a Kormány részére készült előterjesztésről
Részletek

2005. június 24.
Állásfoglalás az 1998. évi kockázati tőke törvény módosításáról
Részletek

2005. június 15.
Vélemény az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről
Részletek

2005. június 13.
Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal kapcsolatban
Részletek

2005. június 3.
Javaslatok az IHM számára az innovációk hazai terjedésének gyorsítására
Részletek

2005. május 23.
Vélemény "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer kialakításához" c. előterjesztésről
Részletek

2005. április 18.
Konkrét észrevételek a GVOP-pályázatokkal kapcsolatban
Részletek

2005. február 28.
Állásfoglalás a hazai innováció helyzetéről
Részletek

Magyar Innovációs Szövetség véleménye az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről

Általános észrevételek:

Valóban rendkívül nagy szükség van az érdekérvényesítés átláthatóvá tételére, ezért mindenképpen üdvözlendő a törvénytervezet előterjesztése. Ugyanakkor a tervezetben szereplő szabályozástól nem várható a helyzet lényeges javulása.

Sajnos a tervezet rendkívül általános, így a buktatók a végrehajtásban fognak jelentkezni. Ennek több oka van:
A szabályozás az érdekérvényesítésnek csak egy szűk területével foglalkozik. Erre a szűk területre alkalmazza definicóit és hatályát. Még csak nem is érinti azt a - szabályozástervezetben szereplőnél lényegesen erőteljesebb és nehezebben átlátható - területet, amelyet a nagyvállalatok, elsősorban multinacionális nagyvállalatok menedzsmentje, tulajdonosai, vagy akár az anyaország kormányzati erői fejtenek ki más eszközök alkalmazásával.
Hasonlóan nem terjed ki a szabályozás a nem megbízásból végzett érdekérvényesítés más, személyes kapcsolatokon, közvetlen vagy áttételes "fülbe súgásokon" stb. keresztül ható csatornáira.
A tervezet alapján az a látszat, mintha a lobbizás körül majdnem minden rendben lenne, egyedül a lobbi cégek nyilvántartását kellene megoldani.
Lobbizásról nemcsak a jogalkotás környékén van szó - márpedig a tervezet elsősorban e területtel foglalkozik -, hanem például olyan hatalmas pénzeket érintő területeken is, hogy milyen pályázatok és milyen koncepcióval kerüljenek kiírásra, ki kerüljön valamilyen fontos pozícióba stb.
Ha a döntéshozónak döntései indoklásakor nem szükséges bemutatnia valamennyi lobbi így-vagy úgy megjelenített érdekeit és befolyásolási szándékait, pont a döntéshozás átláthatósága csorbul rendkívüli módon. Ha az állami oldalra vonatkozóan semmilyen szankció nem jelenik meg, ha nem, vagy késve számol be az őt megkeresőkről, ezzel szintén nem használ az átláthatóságnak.
Ha a szabályozás ennyire "lyukas", akkor ugyan lehet, hogy lesz egy viszonylag átláthatóan működő hivatásos lobbista kör, ugyanakkor tevékenységük nem értékelődik fel, hiszen a dolgok a továbbiakban sem ezeken a csatornákon keresztül lesznek igazán befolyásolhatók.
Az egész jogszabálytervezet nem eléggé pontos megfogalmazású, egyes helyeken ellentmondásos is.
A hatálybaléptetés távolisága és az alkalmazandóság időbeli elmosása következtében a jelenlegi kormány számára szinte semmilyen változást, kötelezettséget ez a törvény már nem jelent!

Az egyes részletekre vonatkozó vélemény:

Magához az előterjesztéshez kapcsolódó észrevételek:
A Tartalmi összefoglaló 2. bekezdésében az áll, hogy "nyilvánosságra kerüljenek azok az érdekek, amelyek egy-egy jogalkotói, jogalkalmazói döntés mögött állnak": Lehet, hogy megfogalmazásbeli probléma, de nagyon rossz, ha az egyes lobbi érdekek ennyire befolyásolhatják az egyes döntéseket, különösen jogalkotói döntéseket!
A kormányprogramhoz való viszony 1. bekezdése: rendkívül helyes ez a célkitűzés, de ez nemcsak az itt szabályozott csatornára érvényesítendő!
Várható hatások: Ha valóban csak ennyi a jogszabályhoz kapcsolódó hatáselemzés (melynek nagy része a már leírt célok ismétlése), akkor ez azt az érzetet kelti, hogy a cél elsősorban az, hogy ez a téma is legyen valahogy szabályozva.. Az, hogy ez a jogszabály önmagában nem teszi átláthatóvá, legfeljebb kis mértékben átláthatóbbá, a közhatalmi döntéseket, sajnos szinte biztos (l. általános vélemény). Ugyanitt hiányzik a kapcsolódások ismertetése más jogszabályokhoz, az EU-s és más (pl. USA) gyakorlat ismertetése, a tényleges hatások bemutatása stb.

A törvénytervezethez kapcsolódó észrevételek:
A preambulum rögtön leszűkíti a szabályozást, mégis nagyívű célt tűz ki: "biztosítsa a közhatalmi döntések kapcsán megjelenített érdekek nyilvánosságát". A megfogalmazás félreérthető, mert ha már megjelenítettek az érdekek, akkor az a nyilvánosságot is jelenti. javasoljuk az "érvényesített˝ szó használatát. A másik ellentmondás, hogy nem kívánatos, ha a közhatalmi döntésekben egyéni érdekek kerülnek megjelenítésre.
A törvény hatálya (1.§) - véleményünk szerint - hiányos vagy pontatlanul megfogalmazott (újra célt fogalmaz meg, nem tárgyi hatályt).

(A továbbiakban elfogadva, bár egyet nem értve úgy tekintjük, hogy a személyi hatály valóban csak az üzletszerű érdekérvényesítők köre.)
"Az érdekérvényesítő személy nyilvántartásba vétele" cím (6.§ előtt) az értelmező rendelkezések szerint helyesen "Az érdekérvényesítő nyilvántartásba vétele".
7.§ (2) c pont: miért kell feltétlenül egyetemi végzettség (a tv. tervezet néhány megfogalmazásából úgy lehet érteni, mintha az érdekérvényesítők jogászok lennének, de ez nem feltétlenül igaz és célszerű.)? Javaslatunk: felsőfokú végzettség
14-15 §.: az igazolvány állítólagos vagy tényleges elvesztése esetére vonatkozó teendőket is szabályozni szükséges.
17.§ (1).: Eszerint a megfogalmazás szerint lehetséges, hogy a szabályokat megsértő érdekérvényesítő még idejében törölteti magát a nyilvántartásból, majd ha "a vihar elült" újra nyilvántartásba veteti magát..
21.§ g. pont: a tv. nem rendelkezik a közhatalmat gyakorló szervezetek felé, hogy milyen tartalommal és meddig kell beépíteniük saját működési szabályaikba az érdekérvényesítőkkel foglalkozás szabályait. Ez nagyon nagy hiányosság!
24. § (2). : nem tartjuk célszerűnek, hogy bármiféle nagyságú reprezentáció elfogadható legyen. Ráadásul az ilyen tételek nem is bizonyíthatóak.
25. § (1): az itteni szabály a közhatalmat gyakorlóknak csak egy - a korábbiakhoz képest lényegesen szűkített - körére vonatkozik. A többi terület helyzete ismeretlen!
25.§ (3): itt már csak a jogszabály előkészítés mint érintett tevékenység szerepel
25.§ (5): itt teljesen érthetetlen a csak (3)-ra hivatkozás. Egyébként pedig - figyelembe véve a jelenlegi nagyszámú lobbista megkeresést - ez a belső engedélyezési eljárás jelentős többlet terhelést fog jelenteni.
26.§. Ez a paragrafus a 25.§ (1) három esetéből már csak kettőre határoz meg eljárási szabályt. A harmadik és minden egyéb esetben mi lesz az emlékeztető sorsa? Itt kellene nyomatékosan kötelezni minden közhatalmi döntéshozót, hogy a döntés indoklásában, felvezetésében stb. szerepeltesse az emlékeztetőt. Különben nem lesz átláthatóság!!
27.§: a tanácskozásról nem kell emlékeztető?
29. § (1).: Véleményünk szerint ez mindenkinek állampolgári joga, és itteni szabályozása teljesen fölösleges.
30.§ (4): rendkívül bonyolultan fogalmazza meg azt a szabályt, hogy nem kell a szervezetnek is meg a dolgozójának is duplikáltan jelentenie. Az viszont hiányzik, hogy ki a felelős a teljes lefedettségért (a szervezet vagy a dolgozója)!
Mi a szankció akkor, ha a közhatalmat gyakorló szervezet nem küldi el a tájékoztatót, vagy a kétféle jelentés tartalma nem találkozik?! Ez igen kényes helyzet, ezt pontosan kellene szabályozni!
33.§ (1): Belső ellentmondás és rosszul definiált: mert definíciószerűen az és csak az az érdekérvényesítő (a tv. szabályai szerint), aki a nyilvántartásban szerepel. Szükséges az átfogalmazás! Arra is szükséges szabályozás, hogy mi legyen azzal a szervezettel, amely illegális lobbistát fogad.
35.§: Ez a hatálybaléptetés rendkívül lassú, hiszen egy-egy ügy előkészítése akár évekig is eltarthat! Javasoljuk, hogy hamarabb, és a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kelljen a hatálybalépéstől kezdve.

Összefoglalva, jelen törvény alapvető célja helyes. Ahhoz azonban, hogy a célt valóban el lehessen érni, lényeges tárgyi és személyi hatályi kiterjesztésre, koncepcionális újragondolásra, és sokkal gondosabb kodifikációs, szövegezési munkára van szükség. A két utóbbi tennivaló sajnos abban az esetben is elengedhetetlen, ha a jogalkotó megmarad a jelenlegi igen szűk hatálynál.
Készítette: VISUALIA