2004. október 16. MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek
2004. szeptember 14. MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban Részletek
2004. július 22. Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó,
az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási
formákról Részletek
2004. július 22. MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény
tervezetét Részletek
2004. július 12. Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról Részletek
2004. június 15. Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs
rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban Részletek
2004. április 20. Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség
javításának programja" c. koncepciójáról Részletek
2004. április 22. Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről Részletek
2004. március 22. Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs
Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével
kapcsolatban Részletek
2004. március 25. Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával
kapcsolatos tájékoztatójáról Részletek
2004. január Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak
jelenlegi tervezetéhez Részletek
Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatójáról
Az Európai Bizottságnak a KKV-k finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatójáról szóló, március elején kézhez vett levelével kapcsolatban a Magyar Innovációs Szövetség véleményét az alábbiakban foglaljuk össze.
A KKV szektornak és ezen belül az innovatív vállalkozásoknak az eddiginél dinamikusabb fejlődéséhez Magyarországon az alábbi területeken szükséges konkrét lépéseket tenni (fontos megjegyezni, hogy ezen fejlesztésre szoruló területek az Unión belül is hasonló problémákkal szembesülnek, mely az Európai Bizottság Tájékoztatóból is kitűnik):
1. Induló, új vállalkozások akár ötlet szintjén történő finanszírozása (Seed Capital) állami (és uniós) forrást befektető inkubátorok által, mely inkubátorokat piaci alapokon szerveződött vezetés irányít.
2. Kockázati v. magántőke befektetések ösztönzése, mely befektetések által a KKV-k tőkeellátottsága javul, így a bankszektor is aktívabban hitelezhet a szektorban.
3. KKV-k hitelkockázatának megosztása az állam és a piaci szereplők között elsősorban garancia programokkal.
4. Jogi környezet kedvezőbbé tétele:
Szerződéses jogok (beleértve a szellemi tulajdont védő jogokat) gyors és megbízható érvényesíthetősége (választottbíróságok hatékonyabbá tétele, gyorsabb eljárások stb.). Lehetővé tenni helyi intézményi befektetők számára a kockázati v. magántőke eszközosztályba történő befektetéseket.
5. Jó vezetői kvalitásokkal rendelkező menedzser réteg képzése és ösztönzése a KKV szektorban aktívabb szerepvállalásra.
1. Seed Capital
Mivel ilyen jellegű forrás nem vagy nagyon limitált mértékben áll rendelkezésre Magyarországon, és a befektetői piac szereplői elsősorban az exit piacok gyengélkedése miatt távolodni látszanak ettől az eszközosztálytól, az Innovációs Szövetség szerint ebben az eszközosztályban állami forrásból szükséges létrehozni olyan inkubátorokat (akár szektor, akár iparág specifikummal), mely inkubátorok az ún. "seed capital" tőkebefektetés mellett, iskolája lehet a jövő sikeres KKV menedzsereinek. Az ily módon létrehozott inkubátorok jó forrásul szolgálnának a térségben már aktívan tevékenykedő befektetők vagy hitelezők számára.
A Európai Bizottság Tájékoztatójában felsorolt országok közül Finnországban és Németországban is állami forrásokból direkt tőkebefektetéssel foglalkozó intézményeket hoztak létre. Fontos megjegyezni, hogy az állami forrásokat célszerű piaci alapokon szerveződött alapkezelőre bízni, mely biztosítéka lehet a hatékony projekt-szelekciónak és a további üzleti sikereknek.
A Tájékoztató említést tesz arról, hogy az EIF finanszírozná az ilyen inkubátorok alapjának 15%-át, azonban ezen kockázatos eszközosztályba Magyarországon egyetlen alapkezelőnek sem sikerült privát forrásokat bevonni az elmúlt 3-5 évben, amely alátámasztja az állami forrásból létesítendő inkubátorok felállításának szükségességét.
2. Kockázati Tőke
A tőkebefektetések dinamikus fejlesztése elengedhetetlen feltétele a KKV szektor fejlődésének, különös tekintettel az innovatív vállalkozásokra. Amennyiben inkubátorokon keresztül sikerül megfelelő számú és minőségű befektetési lehetőséget piacra vinni, a kockázati vagy magántőke piac szereplői már alkalmasak ezen vállalkozások további finanszírozására. Magyarországon is működnek többek között az EIF forrásait kezelő befektetők, melyek túlnyomó részben nem induló fázisban, hanem későbbi növekedési fázisban finanszíroznak inkább a már sikereket elkönyvelni tudó vállalkozásokat (lásd Euroventures vagy 3TS). Ezen szegmensben ugyan rendelkezésre áll számottevő forrás kockázati tőkebefektetésekre, de a szegmens Magyarországon viszonylag kevés finanszírozásra alkalmas vállalkozást lát, melynek elsőszámú oka a vállalkozás túl korai stádiuma.
Ezért a kockázati vagy magántőke szektorban az állami vagy uniós szerepvállalásnak indirektnek kell lennie, és elsősorban a tőkebefektetések körülményeinek javítására kell összpontosítania. Ilyen lehetséges területek lehetnek a Tájékoztató által is említett kockázati tőkealapok létrehozásában a szerepvállalás (EIF, Regionális Fejlesztési Holding), az adókedvezmények köre, a jogi eszközök érvényesíthetőségének javítása, a vállalati kultúra javítása és nem utolsó sorban az innovációs tevékenységek kiemelt támogatása.
3. Hitelezés
A Tájékoztatóban számos jó példaként követhető gyakorlatot találunk (SOFARIS - Franciaország, FIGARO - Belgium stb.), melyek lényege, hogy a KKV szektor hitelezésének extra kockázatán az állam és a bank szektor szereplői osztoznak. Mivel ezen a területen különösen igaz, hogy az állami szerepvállalásnak átmenetinek kell lennie, ezért itt fontosnak tartjuk, hogy a KKV hitelek forrása és maga a hitelbírálat is a piaci szereplőktől eredjen. Ebből adódóan a Tájékoztatóban is több országban jó gyakorlatként említett KKV garancia rendszer kialakításában látjuk az állam vagy az Unió szerepét, mely garanciák segítségével a bankszektor szereplői beléphetnek az eddig kockázatosnak ítélt KKV finanszírozási szektorba.
4. Jogi környezet 4.1. Szerződéses jogok érvényesíthetősége
Az Innovációs Szövetség egyetért a Tájékoztatónak azon megállapításával, hogy a KKV szektor finanszírozását és fejlesztését korlátozzák a hitelezők és befektetők védelmének viszonylag gyenge eszközei más uniós tagországokkal összehasonlítva. A szerződéses jogok nehézkes érvényesíthetősége miatt sok befektető igyekszik más megszokott jogi környezetbe helyezni Magyarországi befektetéseit, vagy hitelezők esetében olyan biztosítékokat kérnek a finanszírozás mellé, mellyel egy tipikus magyar KKV nem rendelkezik. Továbbá, kiemelten kell foglalkozni a szellemi tulajdon védelmével, mivel Magyarországon a szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó jogok csak korlátozottan érvényesíthetők, amely az innovatív KKV szektor fejlesztéséhez elengedhetetlen.
4.2. Helyi intézményi befektetők forrásainak bevonása kockázati tőkealapokba
Magyarországon és a csatlakozó országok többségében az aktívan működő tőkebefektetők nem vagy csak korlátozott mértékben jutnak helyi intézményi befektetői forrásokhoz, mivel ezen intézményi befektetők (nyugdíjbiztosítók, életbiztosítók, bankok) nem vagy csak korlátozott mértékben fektethetnek be kockázati tőkealapokba. Ez nagymértékben nehezíti az alapok forrásgyűjtését, és ezen keresztül csökkenti a KKV szektorba áramló potenciális tőkebefektetések volumenét. A kockázati tőkének különösen fontos a szerepe innovatív vállalkozások finanszírozásában, ahol az innováció gazdasági hasznosítása révén a tőkebefektető az átlagosnál magasabb hozamot realizálhat.
Ezen a területen a kockázati tőkealapokba közvetlenül befektető állami (Regionális Fejlesztési Holding) vagy uniós (EIF) szervezetek aktív tevékenysége mellett fontos megtalálni a módját annak, hogy a helyi intézményi befektetők is fektethessenek a kockázati v. magántőke eszközosztályba. Ehhez az intézményi befektetők jelenlegi szabályzásán és felügyeletén kell változtatni.
5. Menedzsment
Magyarországon még nem elfogadott (vagy túl kockázatosnak ítélt) a vezetők körében az elsősorban az üzleti tulajdonrész értékének növelése útján elért vagy realizált egzisztencia. Ez különösen igaz az innovatív KKV-k körére. Ezért fontos, hogy többek között az Innovációs Szövetség által korábban javasolt hídképző intézmények által (melyekbe beletartoznak a korábban javasolt inkubátorok is) tudatosan szélesítsük és képezzük azt a vezetői réteget, mely alapja lehet a KKV szektor, és különösen az innovatív KKV szektor fejlődésének.
Ugyancsak itt fontos megemlíteni, hogy a Szövetség fontosnak tartja, hogy az ún. innovációs úttörők kiemelt támogatását, akik ötletük (innovációjuk) sikerre vitelével példaként szolgálnak a fent említett egzisztencia teremtés új módjára.
