Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2022-12-13
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2025 | 2024 | 2023 | 2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2004. október 16.
MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek

2004. szeptember 14.
MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban
Részletek

2004. július 22.
Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó, az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási formákról
Részletek

2004. július 22.
MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény tervezetét
Részletek

2004. július 12.
Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról
Részletek

2004. június 15.
Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek

2004. április 20.
Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség javításának programja" c. koncepciójáról
Részletek

2004. április 22.
Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről
Részletek

2004. március 22.
Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban
Részletek

2004. március 25.
Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatójáról
Részletek

2004. január
Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak jelenlegi tervezetéhez
Részletek

A MISZ módosítási javaslata a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban a Magyar Innovációs Szövetség részéről szeretnénk tenni egy lényeges módosítási javaslatot.

A törvény 4. § (3) bekezdése kimondja:

"A járulék éves bruttó összegéből - e törvényben meghatározott körben és mértékig - levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége."

Az említett törvény hivatkozott pontja olyan megkülönböztetést érvényesít a K+F szolgáltatásokat kínáló szervezetek között, amely szükségtelenül és ésszerűtlenül rontják a versenysemlegességet. Az előírás ugyanis hátrányosan érinti az ipari kutatóintézeteket (mint például a Papíripari Kutatóintézetet, a Villamosipari Kutatóintézetet, a Műanyagipari Kutatóintézetet, a Szervesvegyipari Kutatóintézetet stb.). A versenysemlegesség ilyen torzítása feltehetően alkotmányossági aggályoknak is alapot adhat.

Javasoljuk e rendelkezés módosítását olyan módon, hogy a fizetendő járulékkal szembeni elszámolás lehetősége ne csak a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetektől rendelt K+F munkákra korlátozódjon.

Javaslatunkat az alábbi megfontolásokkal támasztjuk alá:

A jogalkotó a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően járt el, midőn e bekezdés rendelkezésével lehetővé tette, hogy az innovációs járulék fizetésére kötelezett szervezetek a törvényben meghatározott módon és mértékben csökkenthessék az általuk fizetendő járulék nagyságát a saját K+F ráfordításaikkal, valamint a más szervezet által, megrendelésre végzett K+F tevékenység költségeivel. Ez a megoldás megfelel az innovációs fejlesztési munka ösztönzését célzó legjobb nemzetközi gyakorlatnak is.

Egyrészt lehetővé teszi, hogy a megrendelő bizonyos K+F tevékenységek elvégzésének kihelyezésével optimalizálja az innovációs fejlesztésre szolgáló erőforrásainak felhasználását, ami önmagában is kedvező mind a vállalkozások versenyképessége, mind a nemzetgazdaság innovációs potenciáljának erősítése szempontjából, másrészt, az ilyen megrendelések piacot teremtenek a K+F szolgáltatások végzésére szakosodott szervezetek számára, s ezzel lehetővé teszi, hogy fejlődjenek, erősödjenek, gyarapodjanak az ilyen szervezetek.

A törvény, tehát, elősegíti a gazdasági társaságok és a K+F szervezetek együttműködését, és többek között a sokat emlegetett technológiai transzfert működését is.

Az innovációs együttműködések fokozása érdekében ugyanakkor fontos, hogy a járulék fizetésére kötelezett szervezetek egyaránt és egyező szabályok szerint élhessenek a beszámítás lehetőségével, akár költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetektől, akár egyéb piaci szereplőktől vásárolnak ilyen szolgáltatást.

Megítélésünk szerint a jelenlegi szabályozás semmi olyan kedvező hatással nem jár, amely a fenntartását indokolhatná, ezzel szemben igen komoly nemzetgazdasági veszteségekkel jár amiatt, hogy a K+F szolgáltatásokat kínáló úgynevezett "nyereségérdekelt" gazdálkodó szervezeteket kizárja a törvény által támogatott K+F tevékenységekből.

Természetesen elő kell írni, hogy a különböző K+F szervezetektől megrendelt kutatás költsége továbbra is csak a megrendelőnél legyen levonható az innovációs járulék összegéből.
Készítette: VISUALIA