2004. október 16. MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek
2004. szeptember 14. MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban Részletek
2004. július 22. Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó,
az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási
formákról Részletek
2004. július 22. MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény
tervezetét Részletek
2004. július 12. Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról Részletek
2004. június 15. Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs
rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban Részletek
2004. április 20. Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség
javításának programja" c. koncepciójáról Részletek
2004. április 22. Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről Részletek
2004. március 22. Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs
Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével
kapcsolatban Részletek
2004. március 25. Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával
kapcsolatos tájékoztatójáról Részletek
2004. január Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak
jelenlegi tervezetéhez Részletek
A MISZ módosítási javaslata a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban a Magyar Innovációs Szövetség részéről szeretnénk tenni egy lényeges módosítási javaslatot.
A törvény 4. § (3) bekezdése kimondja:
"A járulék éves bruttó összegéből - e törvényben meghatározott körben és mértékig - levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége."
Az említett törvény hivatkozott pontja olyan megkülönböztetést érvényesít a K+F szolgáltatásokat kínáló szervezetek között, amely szükségtelenül és ésszerűtlenül rontják a versenysemlegességet. Az előírás ugyanis hátrányosan érinti az ipari kutatóintézeteket (mint például a Papíripari Kutatóintézetet, a Villamosipari Kutatóintézetet, a Műanyagipari Kutatóintézetet, a Szervesvegyipari Kutatóintézetet stb.). A versenysemlegesség ilyen torzítása feltehetően alkotmányossági aggályoknak is alapot adhat.
Javasoljuk e rendelkezés módosítását olyan módon, hogy a fizetendő járulékkal szembeni elszámolás lehetősége ne csak a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetektől rendelt K+F munkákra korlátozódjon.
Javaslatunkat az alábbi megfontolásokkal támasztjuk alá:
A jogalkotó a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően járt el, midőn e bekezdés rendelkezésével lehetővé tette, hogy az innovációs járulék fizetésére kötelezett szervezetek a törvényben meghatározott módon és mértékben csökkenthessék az általuk fizetendő járulék nagyságát a saját K+F ráfordításaikkal, valamint a más szervezet által, megrendelésre végzett K+F tevékenység költségeivel. Ez a megoldás megfelel az innovációs fejlesztési munka ösztönzését célzó legjobb nemzetközi gyakorlatnak is.
Egyrészt lehetővé teszi, hogy a megrendelő bizonyos K+F tevékenységek elvégzésének kihelyezésével optimalizálja az innovációs fejlesztésre szolgáló erőforrásainak felhasználását, ami önmagában is kedvező mind a vállalkozások versenyképessége, mind a nemzetgazdaság innovációs potenciáljának erősítése szempontjából, másrészt, az ilyen megrendelések piacot teremtenek a K+F szolgáltatások végzésére szakosodott szervezetek számára, s ezzel lehetővé teszi, hogy fejlődjenek, erősödjenek, gyarapodjanak az ilyen szervezetek.
A törvény, tehát, elősegíti a gazdasági társaságok és a K+F szervezetek együttműködését, és többek között a sokat emlegetett technológiai transzfert működését is.
Az innovációs együttműködések fokozása érdekében ugyanakkor fontos, hogy a járulék fizetésére kötelezett szervezetek egyaránt és egyező szabályok szerint élhessenek a beszámítás lehetőségével, akár költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetektől, akár egyéb piaci szereplőktől vásárolnak ilyen szolgáltatást.
Megítélésünk szerint a jelenlegi szabályozás semmi olyan kedvező hatással nem jár, amely a fenntartását indokolhatná, ezzel szemben igen komoly nemzetgazdasági veszteségekkel jár amiatt, hogy a K+F szolgáltatásokat kínáló úgynevezett "nyereségérdekelt" gazdálkodó szervezeteket kizárja a törvény által támogatott K+F tevékenységekből.
Természetesen elő kell írni, hogy a különböző K+F szervezetektől megrendelt kutatás költsége továbbra is csak a megrendelőnél legyen levonható az innovációs járulék összegéből.
