Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2022-12-13
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2024 | 2023 | 2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2004. október 16.
MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek

2004. szeptember 14.
MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban
Részletek

2004. július 22.
Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó, az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási formákról
Részletek

2004. július 22.
MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény tervezetét
Részletek

2004. július 12.
Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról
Részletek

2004. június 15.
Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek

2004. április 20.
Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség javításának programja" c. koncepciójáról
Részletek

2004. április 22.
Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről
Részletek

2004. március 22.
Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban
Részletek

2004. március 25.
Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatójáról
Részletek

2004. január
Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak jelenlegi tervezetéhez
Részletek

A Magyar Innovációs Szövetség megjegyzései a kockázati tőke törvény módosításának jelenlegi tervezetéhez

A módosítás tervezetének hiányossága, hogy nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek korrigálnák a hatályos kockázati tőke törvényünk kritikus jelentőségű hibáit, azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek miatt a törvény gyakorlatilag kezdettől mind a mai napig lényegében működésképtelen maradt.

Ezek az alábbiakban összegezhetők:

A törvény koncepciójának és rendelkezéseinek kidolgozásakor a jogalkotó abból a feltevésből indult ki, hogy a kockázati tőke cégek - ezen egyaránt értendőek a kockázati tőketársaságok és az alapok - magyarországi pénzkínálatának növelése jelentősen javítaná a jó növekedési képességű hazai vállalkozások esélyeit arra, hogy tőkebefektetést kapjanak a kockázati tőke cégektől.

A törvény ösztönzési eszköztára tehát alapvetően a pénzkínálat növelését célozta. Társadalmi, gazdasági és politikai köreinkben korábban széles körben élt, és a törvény megalkotásakor is erősen hatott az a meggyőződés, hogy a jó növekedési képességű hazai cégek indulását és fejlődését mindenekelőtt a tőke kínálat szűkössége akadályozza. Lényegében ebből indult ki 1996-ban az akkori kormánynak a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó intézkedéscsomagja is [a 2146/1996. (VI. 13.) Korm. határozat], amikor elrendelte, hogy fel kell gyorsítani a kockázati tőketársaságok működését szabályozó törvény kidolgozását [(3.d) pont].

A megalkotásakor kinyilvánított kormányzati szándékok szerint a törvény legfőbb rendeltetése kezdettől az volt, hogy erőteljesen segítse a jelentős növekedési képességű hazai vállalkozások tőke ellátottságának javítását. Ezt azzal kívánta elérni, hogy a törvény hatására igen számottevően megnövekedjék az itt működő kockázati tőkések kezén lévő pénz mennyisége, azaz a magyar vállalatok számára elérhető kockázati tőke kínálata.

Ma már világos, hogy a törvény, legalább is eddig, semmit nem hozott a tőle várt élénkítő hatásokból. A kockázati tőke helyzetének alakulása a nemzetközi tőkepiacon elegendő következtetésre ad alapot ahhoz is, hogy megértsük mind ennek okait, mind pedig azt is, hogy feltehetően merre kell keresnünk a valódi megoldást.

Az utóbbi évek fejleményei teljesen nyilvánvalóvá tették, hogy a kockázati tőke cégek kezén lévő, befektetésre rendelkezésre álló pénzmennyiség növekedése önmagában még nem hozza jobb alkupozícióba a kockázati finanszírozást kereső vállalkozásokat. A tőkepiac kockázati tőke szegmensében nagyjából 1997 óta relatív túlkínálat van abban az értelemben, hogy több a befektetésre mozgósítható tőke, mint a kockázati tőkések számára elfogadható befektetési lehetőség.

Azoknak a nehézségeknek a valódi okozója, amelyekkel a kockázati tőkét kereső vállalkozások nagy része szembekerül, nem a tőke tényleges hiánya, hanem sokkal inkább az, hogy e vállalkozások nagy hányada nem tud megfelelni a befektetők követelményeinek. Csak az európai kockázati tőkések kezén évente igen nagy mennyiségű új forrás keres befektetésre érdemes vállalkozásokat, és a világgazdaság más vidékein további hatalmas pénzek keresnek hasonló lehetőségeket. Így világszerte mindinkább megmutatkozik, hogy sokkal több a befektetésre rendelkezésre álló pénz, mint a kockázati finanszírozásra alkalmas jó vállalkozás. Ezért, ha egy vállalkozás nem képes hozzájutni a fejlődéséhez, növekedéséhez szükséges tőkéhez, akkor ennek okait elsősorban magában a vállalkozásban kell keresni, másodsorban pedig abban, hogy a gazdasági környezete - és különösen az azt nagymértékben meghatározó jogi-, adminisztratív- és pénzügyi szabályozás - nem akadályozza-e szükségtelen módon vagy mértékben a vállalkozások tevékenységét, továbbá hogy az ország politikai-társadalmi-gazdasági viszonyai és tendenciái nem riasztják-e el a befektetőket. Ez minden országra egyaránt érvényes, így reánk is.

A befektetésre rendelkezésre álló pénzmennyiség növekedése önmagában tehát nem jár azzal a hatással, hogy számottevően leszállítaná a kockázati tőke cégeknek a vállalkozásokkal szemben támasztott követelményeit. Ez egyenesen következik abból, hogy ezek a cégek a tevékenységük egyik lényegi elemeként nagyrészt a pénz- és tőkepiacon gyűjtik össze a befektetéseikhez szükséges forrást, és így versenyezniük kell más befektetési lehetőségekkel a pénztulajdonosok és a közvetítők pénzéért. Ezért még akkor sem tehetik meg, hogy túlságosan leszállítják a megtérülési követelményeiket, ha több a pénzük, mint amit ki tudnak helyezni. A legfrissebb hírek szerint ez a helyzet az USA-ban már oda vezet, hogy kockázati tőke cégek visszaadnak kihelyezésre reájuk bízott pénzeket a mögöttük álló pénztulajdonosoknak.

Minden bizonnyal azzal tehetünk a legtöbbet a vállalkozásaink tőkéhez jutási esélyeinek és végső soron a tőke ellátásuknak a javításáért, ha segítjük őket abban, hogy megfelelő befektetési célpontul szolgáljanak - és főként ilyennek is mutatkozzanak - a kockázati tőke számára. A fejlett országok példái ebben is támpontul szolgálhatnak.

Az erre alkalmas eszközök választéka igen széles: a menedzsment szakmai felkészültségének javításától a cégek működési feltételeit nagyban meghatározó infrastruktúra, valamint a gazdasági-intézményi környezet fejlesztéséig. Különösen fontos eszközök e téren a technológiai és az üzleti inkubátorok, az ilyen virtuális inkubátorok, és az a támogatás, amely hozzásegíti a jó növekedési képességű induló cégeket ahhoz, hogy igénybe tudják venni azok szolgáltatásait. Erre kell közösségi/állami erőforrásokat felhasználni a gazdaság fejlesztése, teljesítőképessége erősítése érdekében.

A kockázati tőke törvénynek ehhez kell eszközöket és konstrukciókat teremtenie, és ezek alkalmazását kell legitimálnia. Ilyen konstrukció lehet pl. a közösségi és a magánszféra társulásainak - public-private partnership - alkalmazása a vállalkozások erősítésében, a megerősítésüket segítő infrastrukturális fejlesztésben, az innovációs infrastruktúra fejlesztésében, vagy éppen az állami források felhasználásával adott, kockázati tőke típusú finanszírozás működtetésében. Erről is kellett volna rendelkeznie a törvénynek, és ebben kellene most a módosításnak pótolnia annak hiányosságait.

A kockázati tőke vállalkozásfinanszírozó szerepe a nemzetgazdaság szempontjából akkor hasznos, ha magánmegtakarításokat gyűjt, és azokat fekteti be vállalkozásokba, tehát magánmegtakarításokat konvertál működő tőkévé. Amióta a kockázati tőke törvényünk hatályban van, a hatálya alatt működő kockázati tőke cég ilyen szerepet még nem töltött be, jóllehet a kockázati tőke iparág viszonylag erőteljesen működik Magyarországon.

Ebből is könnyen kikövetkeztethető, hogy a törvény nem kínál olyan előnyöket, amelyek kedvéért érdemes lenne vállalni azokat a kötelezettségeket és megszorításokat, amelyek velejárói annak, ha egy cég a hatálya alatt működik. Ez a jelenleg hatályos törvény másik nagy, koncepcionális hibája. A tervezet ugyan enyhíteni igyekszik e kötelezettségeket és megszorításokat, ám igen alapos elemzést igényel, vajon ez elegendő lehet-e ahhoz, hogy a kockázati tőkések érdemesnek találják a törvény hatálya alatt működtetni a cégüket.

Arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások hogyan ösztönöznék vagy éppen akadályoznák a kockázati tőkéseket abban, hogy az eddigieknél nagyobb számú magyar vállalkozásba fektessenek tőkét, vagyis javuljon a hazai vállalatok hozzájutási esélye a tőlük kapható finanszírozáshoz, a tagszervezetünk, a Magyar Kockázati Tőke Egyesület véleményét is javasoljuk figyelembe venni.

Javasoljuk továbbá, hogy kerüljön megvizsgálásra az EU csatlakozásunk hatása a kockázati tőke törvényünk érvényesülésére. E törvénynek jelenleg is a legnagyobb pozitívuma, hogy nem akadályozza a kockázati tőke befektetésben azokat a cégeket és pénztulajdonosokat, amelyek nem kívánnak a törvény hatálya alá kerülni. Ezt véleményünk szerint tudatosan alakították így.

Az EU csatlakozással az ún. single passport szabály lehetővé teszi majd, hogy amelyik piaci szereplő az EU valamelyik tagállamában működési engedélyt kapott, az engedélyezett tevékenységet nálunk is végezze. Feltehetően ez méginkább azt erősíti majd, hogy bármely kockázati tőke cég, amely nem kíván a törvény hatálya alá kerülni, anélkül is folytathat ilyen tevékenységet Magyarországon. Így viszont célszerű lehet azt is elemezni, hogy az EU csatlakozás után az adókedvezményen túl mi egyéb ösztönözheti a kockázati tőke cégeket arra, hogy vállalják a törvény által előírt befektetési, prudenciális, és beszámolási kötelezettségeket, s hogy az adókedvezmény elegendő-e ehhez. Eddig úgy mutatkozott, hogy nem elegendő.
Készítette: VISUALIA